Globális jelenségek

Tényleg igazatok van. Kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda.:-)

Igaz, he-he !

Kenya: dehogynem

Egyébként éppen ma gondolkodtam, azon hogy erre az évre eddig legalábbis nem foghatják rá a "károgók", hogy "bezzeg régen igazi tavaszok voltak, hol esett, hol fújt, hol sütött a Nap." Meg hogy nincs átmenet, a tél hirtelen vált át a nyárba, stb...

Cassano: Itt vagyok, csak egy kicsit megsokasodtak a teendõim munka terén. Sajnos jóval kevesebbet vagyok gépközelben. Ez a rossz hír. A jó, hogy végre van munkám...:-)

Hová lett kenya? Nélküle szinte "meghal" ez a fórum.

aha akkor nagyjából értem!ezekrõl még nem hallottam! bocsi Floo!
mindenesetre a szél kb. éjszaka 3ig nem fújt aztán hirtelen reggelig szinte viharos szél volt... szóval a szélcsatorna ekkora szerepet játszik? de azért télen nem örülök ennek mert mindig necces a halmazállapot!

Igen Floo, a hátoldali hidegadvekció a tavaszi, a kontinentális a téli hónapokban hoz az évszaknál hidegebb idõt, a tavaszi átmenetileg, egy-két éjszakára.
(Egyébként nem 2004 03.06-ra gondoltál ? Akkor volt nálam is -10,1°C volt, tavaly 7-én "csak" -8,7°C, azok azért még nem a /késõ/ tavaszi "gyümölcskaszálós" fagyok idõpontjai).
Petrol:
Eme tavaszi fagyok a szélárnyékos helyeken ténykedhetnek, az Alföld nagy része ebbõl kiesik, mivel benne van a szélcsatornába.
Nem feltétlenül a Gyõr-Szeged vonal csak ez, ebbe benne van az ország 2/3-a, hazánk DNY-i és ÉK-i része (és azon vidékek völgyei) az, ami az ilyenkor jelllemzõ ÉNy-i áramlástól árnyékolva van.

Petrol!
Na ezt most nem értem,nem lakom a hegyekben??
Elment a mél....

oké küldheted!
értem az érvelésed 2 tipusát, az elsõnél nálunk nem fagyott el semmi, sõt az utolsó 5 évben nem fagyott el semmi! lehet hogy igazad van mert tapasztaltabb vagy, mindenesetre nekm furcsa, mivel te sem lax a hegyekben! :-)
mailcímem: [email protected]

Petrol!
Én 2 részre osztom az olyan lehülésket amik kárt tehetnek a gyümölcsökben vagy bármikben,és az egyik tipusnál a szél fontos szerepet játszik,és ugye erröl volt szó a naplóban...
Az egyik tipus mikor szibériai eredtü anticiklon száraz hideg levegöje ülepedik meg a Kárpát-medencében,és akkor napokon át -20-25 fokok vannak,mint ahogy ez volt mult év február 10-e környékén,és ekkor tökmindegy hol lax,Zala megye vagy ÉK vagy épp Soltvadkert...
Viszont a másik tipus amikor egy ciklon hátoldalán hideg leegö áramlik be az országba,a front záródik NY-ÉNY felõl,fúj az ÉNY-i szél,viszont este éjjel eláll a csapi,kiderül az ég,és reggelig itt nálam nagyon le tud hülni,mert ÉNY felõl szélrányékban vagyok(éjszakára aludni megy a fön),és szélcsend derült ég mellett jóval hidegebb van mint máshol(erröl küldök neked egy képet mélbe ha adsz egy mélcimet),mert bent az országban még van valami felhö és fúj a szél a Sopron-Szeged vonalban,akadályozva lehülést...
Viszont ez gyakran csak 1 éjszakára szól,mert a ciklon után már jön a következö indul aznap vagy másnap a déli szélvagy vagy akármi történik,arra az egy éjszakára itt lemegy a T máshol nem...
A barackra visszatérve tavasszal ez utolsó szitu a gyakoribb,és ezért ez itt tud kaszálni...
Múlt év március 6-án is ez a helyzet volt,bent az országban mindenhol -2-4 fok volt,mig itt csak itt -12-15 fok volt az elõbb emlitett okokból kifolyólag...
De ha adod a mélcimedet küldöm...

remélem megkaptad a választ kérdésedre..

metfickó: láttam kérdeztél tõlem a naplóban: arról nem hallottam hogy én szélcsatornában lakom.. mivel a napló alapján (amire nagymértékben lehet alapozni) vagy akár a híradóból simán megállapítható hogy amíg a Dunántúlon meg Ék-en töri a fákat a szél, addig itt max élénk... szóval itt nem sûrûn van viharos szél, meg úgy alapjában nem sokat fúj!

Nomad: ne sértõdj már meg, bírni kell a kritikát, fõleg, ha jogos. Nem ellened, vagy a hírek ellen szólaltak fel, hanem a hír hangulatkeltõ, valóságot nem tükrözõ állításai ellen.
Sok hír viszont hasznos, ami kikerül, csak a szûrést kell megoldani. De ez nem újkeletû probléma.

Amugy pár hete,vagy már 1 hónapja is pár ember le lett szólva hogy minek kell hangulatot kelteni meg sirni az árviz miatt,mert uccse lesz semmi,hát most majd meg lehet nézni,a Fekete-Erdöben még méteres hó áll,szal lesz itt sirás...

Sziasztok!

A problémátok megoldódott. KP-nak jeleztem, hogy a hírek publikálását a magam (magunk) részérõl leállítottuk. A továbbiakban a ti szakértõ kezeitekben a METNET hírek közzététele.

Kali: szerintem így lenne korrekt, persze nyilván a moderátorokon múlik, hogy támogatják-e ezt a megoldást.

Az is jó lehet, hogy valamelyik moderátor engedélye kellene a kirakáshoz, azaz valaki elolvassa, s utána már eldönthetõ 1-2 perc alatt, hogy mennyire hiteles...

Vélemény?

Usrin!
Az utolsó mondatoddal egyet értek teljes mértékben

Mélyen egyetértek Usrin, régi probléma már ez, legjobb megoldás, ha más nem lévén gyors üzenet Nomad-nak, hogy ejnye, le vele, he-he !

A fõoldalon olvasható hírrõl (Támad a tenger Alaszkában) részletesebben: Link

A lényeg:
1. A hír nem "a napokban", hanem 2002-ben röppent fel a sajtóban, legfeljebb a forrásként megjelölt RSOE-hez csak most jutott el.
2. A tenger nem a vízszint emelkedése, hanem a part eróziója miatt fenyegeti a települést.

Egyébként elég józan ésszel belegondolni... Ha a tengerszint ilyen gyorsan emelkedik, hogyhogy a teljesen lapos korallzátonyokról, vagy a több milliós tengerparti nagyvárosokból nem kapunk hasonló híreket??? Sokadszor is javaslom (bár gondolom, ismét hiába): legalább valaki ellenõrizze a híreket, mielõtt kikerülnek a Metnet fõlapjára! Ezek a válogatás nélkül megjelenõ álszenzációk sokkal többet ártanak a honlap hitelességének, mint egy-két offtopic megjegyzés az észlelési naplóban...

Link

Ma oltják madárinfluenza miatt az állatkert szárnyasait, ezért a meteorológiai sátor, kicsit odébb a Japán kertben lesz. Ez az állatkert Gundel étterem mögötti része.

Ja igen, és a meteorológiai világnap március 23.-án van.

Norbi!
A világnapok dátumokhoz kötödnek, így 7 esetbõl 5-ször hétköznap vannak : )

gordonka! Ez tök jó de mért hétköznapra tesznek egy ilyent? Én szívesen elmennék az OMSZ sátorhoz.

Kedves MetNet, Pedagógusok és Szülõk !
Víz Világnapja alkalmából 2006. március 22-én, szerdán ingyenesen látogathatják az Állatkertet a 14 éven aluli gyermekek
Szerdán egész napos programok várják a nagyközönséget a Fõvárosi Állat- és Növénykertben. A Víz Világnapja, illetve a közelgõ Meteorológiai Világnap alkamából megrendezésre kerülõ egész napos esemény a vendéglátó Állatkert, a Fõvárosi Vízmûvek és az Országos Meteorológiai Szolgálat közös rendezvényeként valósul meg.
Az Akvárium bejáratánál pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat sátránál nyerhet betekintést az idõjárás rejtelmeibe minden érdeklõdõ.

Szóval, mivel kitöröltek az észlelési naplóból, itt mondom el, hogy ugyebár az elmúlt sztendõ volt az eddigi legmelegebb, már amióta mérik a hõmérsékletet. Jó, rendben. Csak akkor kérdezem én, hogy van az, hogy eddig sokkal forróbb nyaraink voltak, most pedi egy hét nem sok, aanyi nap nem múlt el a nyáron, amikor amelegre kellett volna panaszkodnunk. Szóval emeberek én azt mondom: Szerintem európa idõjárásában ilyen többéves fázisingadozások fognak jelentkezni, néhány év száraz, aztán egy két év nagyon csapadékos év. Mindazonáltal én akkoris azt mondom: akinek nem muszály ne üljön autóba, menjen tömegközlekedéssel vagy kerékpárral, mert a saját bõrén fogja tapasztalni a saját kényelmeskedését, meg egyáltalán: járjon mindenki többet a természetbe, másszon hegyeket, mozogjon, hogy kitisztuljon a feje és megtanulja megbecsülni a természetet...

Usrin, 1824-ben hangzott el elõször az üvegház elmélet. 1896-ban már számításokat végeztek, és akkor 500 évet adtak, és elérjük a 4-5 fok emelkedést. Tehát elkerülhetetlen. A nagyobb ütemû iparosodás, a több energiaigény csak elöbbre hozza a klímaváltozást. Az emberiség nem tudja kivédeni az 1896-os megállapítás szerint? Ez érdekes, bekövetkezik, csak az idõpont bizonytalan?
Link

Amit a korábbi hozzászólásommal kapcsolatban írtál, azzal egyet értek. Csak arra gondoltam, hogy az éghajlatra a föld tengelyferdülésének periódikus mozgása is kihat, és ez egy adott földrészre klimaváltozást okozhat.

B.dodó: pontos adatokkal kapásból nem tudok szolgálni, de fontos, hogy a Föld tengelyferdeségének csökkenése önmagában NEM felmelegedést okoz, csak az évi hõingást csökkenti! (Gondolj bele: télen növeli, de nyáron ugyanannyival csökkenti a napsugárzás beesési szögét.) Nulla tengelyferdeség esetén egyáltalán nem lenne évszakos ingadozás, de az átlaghõmérséklet ugyanannyi maradna, ezt értették "örök tavasz" alatt. És akkor a lehetséges visszacsatolásoktól el is tekintettem: az enyhülõ telek csapadékosabbak is lehetnének, és a több hó a hûvösebb nyarakon nem tudna elolvadni, egyre kevesebb napsugárzás nyelõdne el, stb., stb... mindegy, 21-22°-nál kisebb tengelyferdeség úgysem lesz.

Persze régóta tudjuk, hogy a "jégkorszakokat" (jobban mondva glaciálisokat) és a közöttük lévõ melegebb idõszakokat a Föld pályaelemeinek a ciklikus változása idézte elõ. De ehhez a forgástengely dõlésszögének változása kevés lenne, a valóságban több tényezõ (a földpálya elnyúltságának, és az általad említett dõlésszög mellett a forgástengely dõlésIRÁNYának) együttes hatásáról van szó. Hivatkoznak is rá sokszor, hogy ez majd megállítja a globális felmelegedést. Csak azt felejtik el, hogy ezen az úton 5-10 ezer(!) év alatt hûlt 1-2°C-ot a Föld, míg a jelenlegi CO2-kibocsátással a modellszámítások alapján évtizedek alatt melegedhet ennyit...

No comment :-((( Link

1898-ban jelent meg Camille Flammarion: A csillagok világa c. könyve. Benne olvasható, hogy a földnek 11 fõmozgása van. A 6-ik mozgás a függöleges tengely ingamozgása. Ie. 1100-ben a nappálya síkjához viszonyítva ezt 23 fok és 54 percnyinek tálálták a kínai csillagászok, ie. 350 évvel Pytheas Marseillesben 23 fok 49 percnyinek találta, 1800-ban az újkori mérések meg 23 fok 27,55 - 1850-ben 23,27,31 - 1870-ben 23,27,22- 1880-ban 23,27,18- 1890-ben 23,27,9-et mértek. Ebbõl azt a következtetést vonták le, hogy minden 125 évben csökken egy percet. Ha ez állandó lenne, akkor 7500 év alatt 60 perc, vagyis 1 fok lenne a csökkenés, 177 ezer év után meg a függõleges tengely következtében beköszöntene az örök tavasz. De ez nem következik be, mert a földnek a függõleges tengelymozgása ingamozgást végez 1 fok és 21 perc között oda-vissza. Ez a föld hatodik mozgása.
Ennek alapján, akkor ugye a felmelegedési folyamatban vagyunk. Ha az 1898-ban megjelent könyvben olvashatók a tudomány mai állásponta alapján igazak, akkor törvényszerû a felmelegedés, vagyis a klímaváltozás a légkör szennyezése nélkül is, és eljön az az idõ, amikor a tendencia megfordul.
Mi a véleményetek errõl?

Találtam egy egész cikkgyûjteményt a témáról, ilyet is, olyat is. Lehet mazsolázni.:Link

Most akkor mi van? Link

Nekem az tünt fel,nem tudom ez gyakori jelenség-e,de emléxem olyan havazásokra,amik egyenletesen teritettek az országban,föleg a genovai tipusu havazások voltak ilyenek,letettek mindenhova 17,4 centi havat...
Volt hogy mentem Pécsre 2003-ban Keszthelyröl,Keszthelyen volt 23 centi hó,Pécsen 26,a 2 között meg 24,5 centi...
Viszont ezen a télen feltünöen sok volt a záporos intenzitás,mint a radaron látható volt,mint pedig tapasztalható hogy itt a környezö felvakban is volt ahol 10 centi hó esett máshol meg alig lett fehér a táj...
Ezek a záporos inteznzitások is mediterrán ciklonból voltak,pedig azokra nagy részben az egyenletesebb havak jellemzöek,na ha most ezek nyáron is ugyanigy jönnek,akkor nagyon csúnya zivik lehetnek...

Az elhúzódó tél = Normális tél..

Vagy az lenne a jó, ha január közepétõl 15 fokok lennének?

Na az rsoe.hu megint lehozott egy cikket, a kanadai enyhe télrõl, meg a széndioxid szintrõl. És a végén az egyik cikknek van egy mondat, miszerint ha nem vigyázunk, megváltoztatjuk a Föld éghajlatát. Szerintem már nem, 2005 már errõl szólt, a rengeteg hurrikán a karibi térségben; a hazai rendkívüli csapadékos nyár (fõleg aug.); a sarkvidéki enyhe tél (melegebb volt, mint közép vagy dél Európában); a rekordhavazás Japánban; a szárazság az Ibériai félszigeten; nem beszélve az igen elhúzódó télrõl - nálunk és nyugaton is. Szóval nem azt kéne hangoztatni, hogy vigyázzunk, mert rosszabb lehet, hanem hogy még rosszabb, fel kéne ismerni, hogy már a dolog közepén tartunk.

Megint egy link: Link

Egy kis kedélyborzoló: Link

Ja. Csak arra nem találtam információt, hogy mi a nevük ezeknek a hurrikánoknak.
Talán Andropov, Brezsnyev, Csernyenko?

Jáááájj, jannesz! Ez már nagyon fáj...

Nem tudom volt-e már róla szó, vagy láttátok-e, de a TV2 csütörtöki (2006.03.09.) híradójában mondták, hogy a dél-oroszországi Vlagyikavkazban hurrikán volt, és a következõ napokban további hurrikánokat várnak a térségbe.
Link

Hát ha valami, akkor ez egy újabb bizonyíték az éghajlatváltozásra

kuli által adott link 1 másik, de nem sokban eltérõ, másik nézõpontból:
Link

Cauchy: a kaktusz, mert nem bírta az evolúciót követni

Szia LAM! Bocs, hogy nem válaszoltam, de csak ma este értem haza, egyáltalán nem voltam gépközelben. Valóban, csõd csõd hátán. De még a szõnyeg alá söprésben sem vagyunk túl hatékonyak, idõrõl-idõre kilóg a lóláb. Pedig olyan apró dolgok tudnak nagy örömöt szerezni, mint pl. amiért itt is olyan sokan rajonganak, egy szép havas este, egy jó nyári zivatar, egy virág, stb. Errõl mindig egy szenzációs ember jut eszembe, személyesen nem találkoztam vele, csak a könyveit olvastam. Anthony deMello a neve (azaz csak volt, már nem él) jezsuita szerzetes volt. Neki volt egy olyan mondása, hogy "a legtöbb embert az érdekli, hogy van-e élet a halál után. Az viszont csak nagyon keveseket érdekel, hogy van-e élet a halál ELÕTT." Pedig ez a lényeg, élni, szembenézni, örülni, szeretni, törõdni a másikkal, és ebbe a környezetünk is beletartozik. De nem akarok filozófiai fórumot nyitni, ez kikívánkozott belõlem.

Index-cikk a Vahavarol:
Link

Link

Az alábbi hipotézist támasztják alá az Assam és a Khasi-hegység térségében mért kiugróan alacsony vegetációs indexek is.
(Jaj bizony! Sõt jaj-jaj!)

Kenya:Ez a napernyõs ötlet valóban teljesen jellemzõ a
mentalitásunkra. Nevezhetnénk a megfogalmazásod alapján "Advil Ultra effektusnak" is.
Árnyékoljuk le a földet, temessük el szemetünket stb. stb. Máris meg van oldva a probléma.
Hazudunk önmagunknak és becsapjuk önmagunkat.
A viselkedés kutatók és a neurobiológia néhány éve már szajkozza, hogy a konfliktus helyzetet meg kell oldani, szembe kell nézni vele. Ez a megküzdés.
Van ennek sok féle hibás technikája (projektálás stb.), amikor igyekszünk elfedni, elkerülni a konfliktust.
Tulajdonképpen egész kicsiny életünk e konfliktus kezelések csõd sorozata. (Tisztelet a kivételnek!)
Csak az a baj, hogy a szõnyeg alá söprés a vezetõ halálokok közé lépett, az évi 8 millió rákos haláleset, a szív és érrendszeri betegségek terén a maga 30%-os arányával.
Analógiásan ugyanez a helyzet a mi kis élõ bolygónkkal is.
Nem érdek megoldani. Fenntartjuk a mestereséges rendszereket, a véges Földi természetes erõforrások végletekig történõ kiaknázásával, hosszútávon illékony extra profitok bûvöletében. Gondoljunk csak arra, hogy egy város ökológiailag csupa inputból áll. Nem önfenntartó. Hagyjuk ott magára és nézzük meg mi lesz...katasztrófa.
Az irreverzibilitással egyetértek, ha e tágtûrésû rendszer kibillen, nem lesz megállás. A drasztikus határátlépési küszöbbel nem teljesen, jobban mondva
nem ilyen formában.
Éghajlat-, klímaváltozás (vagy klímaingadozás?) esetében sem.
Az általam belinkelt cikk valóban jó, csak szerintem nem foglalkozik az áramlások esetén a nagy földi légkörzés (ÁC), ennek csillagászati háttere és az óceánok, tengerek áramlási rendszerei közötti összefüggésekkel.
Nagyon a termohalinra van kihegyezve.